-->

2010. március 22.

Senki sem érdemli meg a könnyeid, aki pedig megérdemeli, az úgysem fog sírásra kényszeríteni.


Ma is jó napom volt, ahhoz képest, hogy milyen rossznak indult. Éjjel egykor kedves Pelus, az egyik tengerimalacom nekiállt rágni a ketrecét, de mint valami vadállat, mert ki akart jönni. Benyomtam neki egy ütős számot, aztán elhalgatott. Négykor ugyan ez. Ötkor már nem jött be. Kiengedtem, erre a másik malaccal, akit Masninak hívnak, elkezdtek kórusba visítani... köszi... Szóltam anyának, hogy hozzon be nekik valamit, mert kidobom őket az ablakon...xD Utána nagyjából csendben voltak, de már nem tudtam visszaaludni. Eszembe jutott utána, hogy bakker ma írunk matek iskolai dogát, német négy leckés nyelvtani dolgozatot, és föciből Magyarország tájaiból... Totál kiment hétvégén a fejemből, csak infóra tanultam. Bementem a suliba, megpróbáltam tanulni, de nem nagyon sikerült. A matek.. hát..haggyuk... Aztán szóltak, hogy nincs ma a földrajz tanárnő, szóval ezt most megúsztam, és így a hetedik óránk is elmaradt. Volt két lyukasom, mert a tesitanárnő sítáborba van, a másik meg osztályfőnöki. Két németen megírtunk minden dogát, kémia helyett meg infó volt, mert nem volt a tanárnő. Nem írtunk szerencsére. Utána jött értem anya, bementünk városba, aztán mamáékhoz. Ettem, kaptam zsebpénzt, aztán másik mama. Ott is csóriztam pénzt, így elmentünk shoppingolni.. :D Vettem a C&A-ban egy felsőt, meg a New Yprkerben egy pink napszemcsit... :D Nagyon menőőő...^^(L)
Aztán jöttünk is haza, zuhany, kaj, pia, gép, tanulás. Mellékesen rosszul avgyok. puszpáááá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése